Van ez a szitu

hogy már tavaly is elég ramaty állapotban volt a törpe mocsártölgyünk (Quercus palustris 'Isabel'). A levelei sárgásak voltak, amit vassal kezeltem, mert azt hittem klorózisos, de nem úgy tűnik, hogy hatott volna. Idén már alig hajtott ki, az is gyengén. 
Az 'Isabel' fajta általában egy oltvány, tehát egy meghatározott magasságú törzsre ráoltanak egy nemest, a koronát, az 'Isabel' nevű, holland nemesítésű fajtát, ami törpe, és lassú növekedésű, így kisebb kertekben is elfér. Nálam egy kb. 120 centis törzsön van. Vagyis volt. Úgy döntöttem, hogy nem nézem tovább a nemes szenvedését, és levágtam az alanyról. 

Az alany egyébként is mióta megvan a fa, egyfolytában próbált kihajtani, amit eddig serényen letépkedtem, de most úgy döntöttem, hogy majd ilyen 15-20 centin elvágom a törzset, és bokros tölgyet fogok nevelni belőle. Angolszász területen bevett erdőgazdálkodási gyakorlat a tölgyek coppice-olása (tőből visszavágása), tehát elvileg jól tűri. Jól láthatóan nagyon élni akar, ezért hagyom. Mivel ez valamelyik tölgy alapfaj, így nagy valószínűséggel ez egy bazi nagy fa akar majd lenni. Reményeim szerint metszéssel, meg a bokros habitussal megmarad kezelhető méretűnek, ha nem, akkor max kiszedem. Talán még szokatlanul is fog hatni, hogy ez egy tölgybozót, nem egy nyílegyenes, törzses fa.
Fogalmam sincs melyik tölgyfaj lehet ez, növényfelismerő appok sem tudnak megegyezni benne. A levelek szeldeletlenségéből ítélve nem a mocsártölgy alapfaj. Reményeim szerint igazi őszi tűzvörös izzás lesz, és mellette a nyír a maga citromsárgájával pöpec lesz.
Szerintem - elég kommersz vélemény gondolom - egy kert amúgy sem kert tölgy, és őszi, lehulló tölgylevelek nélkül. A másik nyilván a juharlevél, ami nélkül "nincs kert". Kicsit beragadt az oviskori őszi levélgyűjtés, meg "arts & crafts", na. Csak győzze az ember térarányosan beszuszakolni az átlag pici magyar kertekbe.

🐦

Csicsergő