MarieKondozás #1 - Homoki hajperje (Leymus arenarius)
Mint már mondtam, idén könyörtelenül elkezdem kiszanálni azokat a növényeket, amikkel "csak a gond van".
Az első, legkönnyebb jelölt a Homoki hajperje (Leymus arenarius). 2022-ben ültettem két darabot, akkor még szabadföldbe. A leírása szerint "ha jól érzi magát, akkor tarackolva terjedhet" (Akkor még naiv voltam és elhittem a kertész szóvarázslást). Hogy miért választottam? Mert amúgy eleve kevés kék színű díszfű van, de főleg ami ilyen kellemes 60-80 centi magas, tehát nem nagy, nem kicsi, van neki egy jelenléte, de nem főszerepet kér a térből.
2023-ban még jól viselkedett, nagyon szép is volt, 2024-ben azonban megindult az összes irányba. 30-40 centiméterekkel az anyatövek mellett bukkantak fel új sarjak, például a szomszédos fűszercserjében (Calycanthus 'Venus'), meg a Mirigyes pereszlényben (Calamintha nepeta) és akkor mondtam, hogy na ezt biztos nem. Nagy nehezen kiástuk, és egy-egy teljesen zárt cserépbe raktuk őket, hogy vagy ez, vagy a zöldhulladékos zsák. Azóta jól láthatóan megsértődtek, mert csak vegetálnak.
Nem tudom más hogy keres-választ növényt a kertjébe, én eléggé háklis vagyok a habitusra. A Homoki hajperje valljuk be nem egy egységes, formás növény. Ilyen kesze-kusza, meg mivel nem "clumping", azaz csomós habitusú, hanem tarackkal terjedő, ezért nem kitölti a helyet, hanem szétmászik az egész.
A másik a szálak lehajlása, vagy le nem hajlása. Internetes képeken totál vegyes, ahogy ez a növény kinéz. Ez a felfelé meredő, rideg-szúrós kinézet abszolút nem bejövős, a díszfüveknél én a bókoló kinézetet preferálom.