Készül a színpad
Találtam egy lengyel faiskolában 'Black Swan' és 'Aurea Pendula' csüngő bükköket, írtam nekik, hogy szeretnék rendelni, de előtte még szeretnék képet kérni a csemetékről, de még semmi választ nem kaptam. Idegőrlő.
Addig is nekiálltunk a "színpad" megépítésének.
Mivel egy 3 méter átmérőjű dombot szeretnék, így első lépésként leszúrtam egy virágkarót az elképzelt középre, és rákötöttem egy másfél méteres zsinórt, meg a végére egy másik karót. Így körbe menve lapáttal szegélyt és árkot vágtunk a fűbe, hogy szétválasszuk azt, ami még majd megmarad az épülő domb szélétől. Az árkot a megmaradó szegély oldaláról kell vágni, hogy ott szép legyen, a domb felőli oldal lehet csúnyább is, úgy is feltöltjük.
Teljesen egyértelműen zabálja valami itt a fű és a gaz gyökerét is. Amikor telepítettük itt a füvet, akkor fel volt rotálva, átgereblyézve, hónapokig üresen is volt, raklappal lehúzva, tömörítve, tehát tökre nem kellett volna itt semminek élnie, hisz' nem volt itt semmi, amit kajálhatott volna, de amint lekerült a fűmag, öntözve lett, és kihajtott a fű, valamik beköltöztek alá, és azóta a fű állapota évről-évre romlik. Hiába vetettem felül, itt valami nem az igazi. A rossz talajminőséget, meg a helytelen öntözést folyamatában kizártam, mint hibalehetőség. Gyakorlatilag meg lehet fogni a fűcsomót, vagy gazt, és felemelni a földről. Ásni is szinte olyan volt, hogy semmi ellenállás nem volt.
Többtörzses fát szeretnék belőle nevelni, mint itt a videóban. El ne felejtsem kikarózni a szárakat, hogy jól (egyenesen) fásuljanak meg.
Én simán ültetek egész nyáron, de a frissen ültetett növények ilyenkor az én talajomon szó szerint minden nap öntözve vannak, és kb. 3x akkora területen, mint a földlabdájuk. Tehát ez a növény egy 50x50 cm-es területen van jó mélyen beöntözve, és naponta kap még vizet. Ültetés előtt pedig beállítom egy vödör vízbe, és úgy ültetem el, hogy tocsog a víztől. Egy 3 literes cserépből kivett, tőzeges ültetőközegben levő növény pikk-pakk kiszárad nyáron, a száraz homoktalaj ráadásul "kiszívja" a vizet oldalirányba a vizes részből.
És hah! Idénre innen is "eltűnt", felszívódott a két éve lerakott komposztmulcs.
Addig is nekiálltunk a "színpad" megépítésének.
Mivel egy 3 méter átmérőjű dombot szeretnék, így első lépésként leszúrtam egy virágkarót az elképzelt középre, és rákötöttem egy másfél méteres zsinórt, meg a végére egy másik karót. Így körbe menve lapáttal szegélyt és árkot vágtunk a fűbe, hogy szétválasszuk azt, ami még majd megmarad az épülő domb szélétől. Az árkot a megmaradó szegély oldaláról kell vágni, hogy ott szép legyen, a domb felőli oldal lehet csúnyább is, úgy is feltöltjük.
Teljesen egyértelműen zabálja valami itt a fű és a gaz gyökerét is. Amikor telepítettük itt a füvet, akkor fel volt rotálva, átgereblyézve, hónapokig üresen is volt, raklappal lehúzva, tömörítve, tehát tökre nem kellett volna itt semminek élnie, hisz' nem volt itt semmi, amit kajálhatott volna, de amint lekerült a fűmag, öntözve lett, és kihajtott a fű, valamik beköltöztek alá, és azóta a fű állapota évről-évre romlik. Hiába vetettem felül, itt valami nem az igazi. A rossz talajminőséget, meg a helytelen öntözést folyamatában kizártam, mint hibalehetőség. Gyakorlatilag meg lehet fogni a fűcsomót, vagy gazt, és felemelni a földről. Ásni is szinte olyan volt, hogy semmi ellenállás nem volt.
Ha kicsit genya akarnék lenni - és naná, hogy akarok - akkor mondanám, hogy az én füvem speciel lófa...rkat ökosivatag, csak győzze az ember fűmaggal zabáltatni a "biodiverzitást". De legalább vannak búbos bankák és feketerigók, amiket jó nézni, ahogy kajáért matatnak a fűben.
A dombosítandó fűre kartondobozokat fektettünk. Bár 20-30 cm föld alatt a fűnek meg kéne förmednie enélkül is, de miért is ne bonyolítanánk meg magunknak a folyamatot, meg majd az ültetést, így leterítettük.
Erre kezdtük el ráhordani a halógödörből kitermelt földet. Még mindig a talaj felső rétegében vagyunk. Ez ilyen homokos barna erdőtalaj, öntözve morzsalékos, szép sötét színe van, vizesen nem tapad össze, cserébe nem is nagyon tartja azt, szerintem itt lehetetlen lenne bármit túlöntözni. Kiszáradva meg betonkeményre összetömörödött hókadtsárga valami.
A mélyebb rétegben - 40-60 centitől - a szomszédok szerint már agyagos "záróréteg" lesz.
Férfiam ha szenved - vagy lehet, hogy csak simán hőgutát kapott -, akkor elkezdi szórakoztatni magát - és engem - a szarkasztikus, burleszk, morbid poénjaival, így tegnap este, ásás-gereblyézés közben továbbszőttük a kertünk "eredettörténetét".
Az egész úgy kezdődött, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdtük feltörni itt a betonplaccot, akkor fekete műanyagzacskót és csontokat - állatcsontokat - találtunk. Férfiam úgy tudott mentálisan megbirkózni ezzel, hogy kitalálta, hogy az előző tulaj a betonplacc alá földelte el a feleségét, mi meg most megtaláltuk.
Tegnap meg azzal szórakoztatott, hogy igazából ha a halógödörből termeljük ki a földet, akkor mi most tulajdonképpen síremléket építünk.
Mire ezt így megtárgyaltuk, végigröhörésztük, Férfiam áttalicskázott 7-8 fordulónyi földet, amit én serényen elgereblyéztem, ő még letaposgatta, és úgy döntöttünk, hogy első napra ez így pont elég is volt.
Tádá!
Ez most olyan... hm... 10-15 centi magas lehet? De még biztos össze fog tömörödni pár centit.
Most azon gondolkozom, hogy oké, színpad, meg csüngő bükk, de mit rakok majd alájuk? Most ez még teljes napsütés - a képet reggel 9-kor fotóztam - de majd itt ám árnyék(osabb) lesz - vagy a franc tudja, próbálok okosnak tűnni, de halvány gőzöm sincs -, a 'Sunburst' lepényfa itt van balra mögöttem 3 méterre. A képen látható árnyék meg a trombitafáé (Chitalpa tashketensis 'Summer Bells'), az sokkal magasabb már nem lesz szerintem. Szóval kéne valami alacsony(?) örökzöld talajtakaró(?) ide majd.
Végre beszereztem egy növényt, ami már régóta a kívánságlistámon volt.
Hétfiúvirágcserje (Heptacodium miconioides 'Temple of Bloom'). Egy Proven Winners nemesítést vadásztam már egy ideje, a 'Temple of Bloom' fajtát. 5990 Ft-ért 3 literes cserépben, 1900 Ft-os szállítással, főleg egy PW fajtát nem hagyhattam ott. Ez ma már olcsónak számít, féláron volt ahhoz képest, mint bárhol máshol látom. Nagyon szép növényt kaptam, fel is tettem a kertészetet a listámra, hogy tartsam a szemem a kínálatukon.
Itt a fenti képen is látszik, hogy a cserjés hortenziákat hogy éri a reggeli napfény, és szerintem örülnének itt egy szűrt árnyékot adó "valaminek", ami megfogja kicsit a napot.
Egy ideig gondolkodtam, hogy hova tegyem, két hortenzia közé, vagy jobbra mögé, meg hogy bővítsem az ágyást és pakoljam át a kecskerágósövényeket emiatt, vagy mi legyen, végül bevágtam a legszélső hortenzia mellé. (A sötétebb levelű növény a dzsumbujban a kártyácska mögött.) Majd legfeljebb jövőre metszéssel/tőosztással arrébb tessékelem kicsit a hortenziát, de még az is lehet, hogy el fognak férni.
A dombosítandó fűre kartondobozokat fektettünk. Bár 20-30 cm föld alatt a fűnek meg kéne förmednie enélkül is, de miért is ne bonyolítanánk meg magunknak a folyamatot, meg majd az ültetést, így leterítettük.
Erre kezdtük el ráhordani a halógödörből kitermelt földet. Még mindig a talaj felső rétegében vagyunk. Ez ilyen homokos barna erdőtalaj, öntözve morzsalékos, szép sötét színe van, vizesen nem tapad össze, cserébe nem is nagyon tartja azt, szerintem itt lehetetlen lenne bármit túlöntözni. Kiszáradva meg betonkeményre összetömörödött hókadtsárga valami.
A mélyebb rétegben - 40-60 centitől - a szomszédok szerint már agyagos "záróréteg" lesz.
Férfiam ha szenved - vagy lehet, hogy csak simán hőgutát kapott -, akkor elkezdi szórakoztatni magát - és engem - a szarkasztikus, burleszk, morbid poénjaival, így tegnap este, ásás-gereblyézés közben továbbszőttük a kertünk "eredettörténetét".
Az egész úgy kezdődött, hogy amikor évekkel ezelőtt elkezdtük feltörni itt a betonplaccot, akkor fekete műanyagzacskót és csontokat - állatcsontokat - találtunk. Férfiam úgy tudott mentálisan megbirkózni ezzel, hogy kitalálta, hogy az előző tulaj a betonplacc alá földelte el a feleségét, mi meg most megtaláltuk.
Tegnap meg azzal szórakoztatott, hogy igazából ha a halógödörből termeljük ki a földet, akkor mi most tulajdonképpen síremléket építünk.
Mire ezt így megtárgyaltuk, végigröhörésztük, Férfiam áttalicskázott 7-8 fordulónyi földet, amit én serényen elgereblyéztem, ő még letaposgatta, és úgy döntöttünk, hogy első napra ez így pont elég is volt.
Tádá!
Most azon gondolkozom, hogy oké, színpad, meg csüngő bükk, de mit rakok majd alájuk? Most ez még teljes napsütés - a képet reggel 9-kor fotóztam - de majd itt ám árnyék(osabb) lesz - vagy a franc tudja, próbálok okosnak tűnni, de halvány gőzöm sincs -, a 'Sunburst' lepényfa itt van balra mögöttem 3 méterre. A képen látható árnyék meg a trombitafáé (Chitalpa tashketensis 'Summer Bells'), az sokkal magasabb már nem lesz szerintem. Szóval kéne valami alacsony(?) örökzöld talajtakaró(?) ide majd.
Végre beszereztem egy növényt, ami már régóta a kívánságlistámon volt.
Hétfiúvirágcserje (Heptacodium miconioides 'Temple of Bloom'). Egy Proven Winners nemesítést vadásztam már egy ideje, a 'Temple of Bloom' fajtát. 5990 Ft-ért 3 literes cserépben, 1900 Ft-os szállítással, főleg egy PW fajtát nem hagyhattam ott. Ez ma már olcsónak számít, féláron volt ahhoz képest, mint bárhol máshol látom. Nagyon szép növényt kaptam, fel is tettem a kertészetet a listámra, hogy tartsam a szemem a kínálatukon.
Itt a fenti képen is látszik, hogy a cserjés hortenziákat hogy éri a reggeli napfény, és szerintem örülnének itt egy szűrt árnyékot adó "valaminek", ami megfogja kicsit a napot.
Egy ideig gondolkodtam, hogy hova tegyem, két hortenzia közé, vagy jobbra mögé, meg hogy bővítsem az ágyást és pakoljam át a kecskerágósövényeket emiatt, vagy mi legyen, végül bevágtam a legszélső hortenzia mellé. (A sötétebb levelű növény a dzsumbujban a kártyácska mögött.) Majd legfeljebb jövőre metszéssel/tőosztással arrébb tessékelem kicsit a hortenziát, de még az is lehet, hogy el fognak férni.
És hah! Idénre innen is "eltűnt", felszívódott a két éve lerakott komposztmulcs.