A piac mindig reagál - én meg kiárazódok a kertészkedésből.
Valamikor egy 10-15 éve "rájöttünk", mi emberiség, együttesen ügyesen okosan, hogy nem kéne konstans gombaölőben, meg rovarölőben füröszteni a kertünket. Egyrészt mert kicsit olyan, mint verébre atombombával lőni, ahol utána tökre örülünk, hogy jippi, kicsináltuk csóri verebet, csak vele együtt körülötte mindent egy nem elhanyagolható egységnyi sugarú területen. Rájöttünk, hogy ez nem olyan jó, és ez jó.
Másrészt, ahogy Ian Malcolm mondaná "Az élet utat tör." Az irtandó lényikék ugyanis elkezdtek rezisztenssé válni, még amúgy a biológiai (ahol élőlény csinál ki egy másik élőlényt) szerekkel szemben is - nem mintha nem pont ugyanezt a leckét tanultuk volna meg szuperbaktériumokkal az egészségügyben. Van BT (Bacillus thuringiensis) rezisztens "szuperhernyó" is már, ami totál "világtágítós" élménnyel ér fel, hogy mégis hogy képzeli az ember, hogy bárminek is ura lehet, ha még a természetes szereket is pár év alatt legyorsulja az egyedfejlődés.
Szóval remélhetőleg eljutottunk oda, hogy bármilyen növényvédő szert a kertünkben csak nagyon indokolt esetben használunk - tehát nem megelőzésre fújjuk köbméterszámra a löttyöket bele a világba -, és akkor is váltogatjuk a hatóanyagot (már amennyire az EUs szabályozások engedik), hogy ne alakuljon ki rezisztencia. Én nem hiszek abban, hogy "Á, csak rendezd be a kerted csakis olyan növényekkel, aminek nincs kártevője!". Ez egy olyan irreális elvárás, vagy a természet nem ismerete, hogy kicsit "agyameldobom" érzés fog el.
Apropó "olyan növények, amiknek nincs kártevője", most volt hír, hogy itt a szomszédos országokba - ami azt jelenti, hogy valszeg nálunk is már bent van - is eljutott a rettegett japán cserebogár (Popillia japonica). Az USA-ban ezerszámra fogják őket feromoncsapdával, a kifejlett bogár tarra rágja a növényeket, virágokat, a pajorja a talajban meg a gyökereket. Gatyákat felkötni! A nálunk klímanyertesnek kikiáltott rózsa az egyik kedvence.
Míg a mi, európai cserebogarunk életciklusa 3-4 év, amiből pajorként éveket tölt a föld alatt a bogár, és ciklikusan rajzik pár évente, addig a japán cserebogár leéli az egész életciklusát egyetlen év alatt. Nem kell talán magyarázni, hogy mennyivel agresszívebb, mint a mieink, de ez a két mellékelt videón is látszik. Az ő taktikája az "elözönlés". Nem baj, ha a veszteség nagy, az utánpótlás már úgyis úton van.
Na, de a piac. A "kezeljünk le mindent állandóan, hogy mindent kiirtsunk" attitűdből a korlátozások és szemléletváltás miatt átcsaptunk oda, hogy "kezeljünk le mindent állandóan, hogy életben tartsuk". Huminsav, mikorrhiza gomba, biostimulátor, talajjavító, vízmegkötő, jóbaktériumos "izé". A piac azonnal reagált erre. A legtöbb gazdabolt mára tele van biostimulátorokkal.
Ha én 900 nm-en az összes növénynek ezeket adnám, évi többszázezres kiadásom lenne csak ezekre. Csak hogy "életben maradjon" a bármi? Ne már! Érdekes, hogy bizonyos "körökben" az én hozzáállásom a túlbabusgató, mert öntözök, de közben nézem a kertészkedős videókat, hogy "Hogy tartsunk életben egy akármilyen növényt? Hát például ezekkel a csodacuccokkal!". Nálunk itt a Mezítlábas Kertben ahhoz képest ridegtartásban vannak a növények. Vizet kap, a talaj elvileg nem túl szar, kétévente kap komposztot vastag mulcsként - ami nálam esztétikai értékű is, így hármas funkcióval bír -, és kész. A toboztermők kapnak még műtrágyát évi egyszer. Ha kifejezetten inger visz rá, akkor lombtrágyát kapnak még, de ahogy nő a kert, úgy lesz egyre kevésbé reális ez is.
Huminsav 900 nm-re? 18 kg, ami 60 ezer Ft. Alkalmanként. Vagy csak a "kedvenc" növényeknek adjak? De akkor meg a többiek ha enélkül is elvannak, akkor minek? Mellé szerves trágyagranulátum 200-300 négyzetméterre 25-30 ezerért egy zsák? Aztán csodálkozunk, hogy miért "fordulnak" az emberek a műtrágyához. Biostimulátorok, szilikonos napégésvédő "növénynaptej", ezazamaz. Pillanatok alatt elpattinthat az ember többszázezer Forintot és akkor évente lehet ismételgetni.
Lehet, hogy én vagyok csóró, vagy spúr, de én ennyit nem tudok és nem is akarok kiadni évente "babusgatásra".
Követek egy amerikai Youtubert, többtízezer négyzetméter területen kertészkedik ma már. Amikor még 4000 négyzetméteren szórt bele pár marék szponzorált indítótrágyát minden egyes picike ültetőgödörbe, akkor még azt mondta az ember jó, legyen. De most, amikor 1 köbméteres gödröket ás többezer dolláros koros fáknak a 12 hektár területén és mindbe önti bele a trágyát, gödrönként akár 8-10 ezer Ft-nyi jóságot, és raklapon áll nála a műanyag zsákos "szponzorált szajré", nem tudok nem röhögni. Meg amikor bemutatja a tavaszi trágyázást, és önti ki a "semmibe" zsákszámra a drága cuccot, ami az ő "méretezésében" úgy néz ki, mintha óceánba öntene kilós kristálycukrot, hogy édes legyen. A termék használati utasítása szerint kb. 200 gramm kell négyzetméterenként (fákra sokkal több). 12 hektáron ez 24 tonna lenne, ami olyan 24 millió Ft-nak megfelelő USD lenne minden évben - ennyit nyilván nem vesz meg saját pénzből és önt ki, és ennyit nyilván a cég se ad neki csak úgy. Viszont a termékelhelyezés az megtörténik.
Mivé válik a kertészkedés, ha már az influenszerek, akik a kertészkedés puszta örömét kéne, hogy terjesszék is anyagilag érdekeltek lettek ebben? Egyre nehezebb elválasztani a puszta jótanácsot a "pofátlan" reklámtól.
Nem tudom. Én megveszek egy növényt kvázi bárhol, legyen az kertészet, webshop, belföld, külföld, elkaparom (ekkor essssssetleg kap egy kis marhatrágyát, de már idejét se tudom mikor vettem utoljára, a legutóbbi ültetések csak komposztmulcsot kaptak, vagy még azt se), öntözöm, és lehet szépen élni.
A komposzt, ahogy említettem hármas hatást ad. Az egyik, hogy jó a növénynek, a talajnak. Ez szupi. De közben mulcsréteget is képez, ami amúgy is szükséges, viszont extraként még szép fekete is, amiben a növények jól néznek ki. A fekete szín látványra hűsítő, és nálunk a hókadt, szinte vakító homoktalaj helyett kimondottan üdítő látvány. Plusz fele-harmadannyiba kerül... került, mint a fenyőkéreg, tehát mindent egybevéve költséghatékony is (volt?).
Tudom, hogy hülyén hangzik, de leginkább ott néz ki jól, és oda kell a legjobban, ahová nem is kell, hanem csak mulcsoz, takar. Én nem akarok minden négyzetcentire növényt. Szeretem, hogy egy növénynek van "eleje", meg "vége", meg közötte pici nyugis tér, amin megpihen a szem. Illetve ahogy a képeken is látszik, nálam még rengeteg beültetetlen terület van, amit nem árt gyommentesen tartani, de csupaszon se jó tartani.
Hátránya, hogy ezt meg valakinek valamiben nagytételben haza kell talicskáznia. 2 éve 5 köbméter kevés volt - ez tipikusan nem is az az otthon komposztálós mennyiség. És már ez is túlzásnak tűnik.
Két éve egy helyi fuvarossal hozattam komposztot, akkor 9000 Ft/m3-ért, ami akkor drágább volt, mint az átlag, viszont a fuvaros miatt (ő onnan tudott/akart szerezni) kötve voltunk ahhoz. Most megkérdeztem, és csak késő ősszel lesz ott, nekem viszont most tavasszal kéne. Hogy hol van ez a "csodahely", az tiszteletben tartandó fuvaros-szakmai titok, ami iránt nem kérdezősködünk, szóval komposztkeresésbe kezdtem.
Pár éve egy köbméter komposzt a fővárosban és környékén még kb. 6000-7000 Ft volt. Újra: köbmétere. Most a Főkert már kilóra méri, és 20 Ft + Áfa / kilogramm. Kilogramm. Ömlesztett, és főleg nedvszívó anyagot általában térfogatban szoktak árulni és nem tömegre, nem véletlenül. 1000 liter komposzt 500-700 kg, nedvességtartalomtól függően. A komposztot vizezni kell, hogy benne legyen az élet, így kifejezetten árt neki, ha nagyon kiszárad, hisz azzal pont a benne levő élet makkan meg. A jó komposzt ugyanis nyirkos. Ergo a vevő akkor jár jobban, ha a többlet vízért többet fizet, ami totális paradoxon, hisz ugyanannyi talicska behordani, és ugyanannyi területet fed le vele az ember. Vizet meg lehet olcsóbban is venni...
2-3 év alatt megduplázódott-triplázódott a komposzt ára, lassan eléri a legolcsóbb fenyőkéreg árat. Bebasz. Csak nem megint eljön az idő, amikor a kertészkedés úri hobbi lesz, mert az átlagember simán csak kiárazódik belőle? Kis magyar burleszk.
A Nébih weboldalán elérhető egy lista, amiben az engedélyezett termésnövelő anyagok fel vannak sorolva, köztük a komposzt is. Természetesen régióra nem lehet szűrni, hanem így be van hányva az egész ország adata egy helyre. Most ezt fogom átbújni, hátha van valakinek itt a környéken magyar átlagembereknek megfizethető terméke.
Kis Komposzt Körkép
Le akartam zárni a posztot, de elkezdtem átnézni a listát, meg rákeresni az árakra, és még jobban felcsesztem magam. Számoljunk!
🌱 Gödöllőn az egyik gyártó 20 Ft + Áfa / LITERÉÉÉRT!!! méri a komposztot (vagyis 25400 Ft köbmétere)🌱 Kecskeméten a Hírös komposzt bruttó 10,16 Ft / kg, vagyis 5000-7000 Ft köbmétere. Úgy látszik Kecsón még a valóság talaján állnak. - ez tökre messze van tőlünk, de az ár miatt muszáj idetennem.
🌱 Budapest Főkert 20 Ft + ÁFA / kg (azaz 12000-17000 Ft / m3 között bármi) - ezt már említettem feljebb.
🌱 Érden 15000 Ft a "Prémium komposzt" tonnája, azaz 9000 Ft kb. köbmétere. - Tőlünk ez is messze van, de még egy Pestközeli adat.
A nagy keresésben kidobott egy videót google, ahol egy magyar videós a komposztok minőségéről beszél, és hogy belefutott egy borzalmasan szennyezett komposztba, de semmi gond, talált másikat, ami ilyen szuperjó, meg olyan szuperjó, 15-25-35 köbmétereket szokott venni, és 100 km-t fuvaroztatja (tehát 200 km-t fizet ki minden egyes fordulóra, a fuvardíj mindig oda-vissza számolandó). Se mondani se leírni nem akaródzott neki, mennyibe kerül, de egy hozzászóló szerint 31000 Ft köbmétere (amit meg is néztem, tényleg annyi)...
Ooooooooké. Akkor itt asszem mára elég volt a világból. Kérem kapcsoljam ki!
Vagy mégse. Leírom, mert cseszi a csőröm: Én nem tudok itthon komposztálni (helyhiány, szén-nitrogén arány), amennyi kellene annyit meg főleg nem, és alapvetően semmi bajom azzal, hogy először elvitetem a zöldhulladékot, aztán visszaveszek komposztot, az árképzés a probléma és az elv: A komposzt tipikusan egy olyan termék, ami végsősoron közös, többnyire helyi zöldhulladékból jön létre egy sok esetben közpénzből épült és fenntartott telepen, közpénzből fizetett dolgozókkal és gépparkkal, sőt, akár fizetünk azért is, hogy a zöldhulladékunkat egyáltalán lerakhassuk ott. Iszonyat pofátlan dolognak érzem, hogy öko-elitizmust és luxust sikerült csinálni ebből, főleg, hogy az emberekhez való visszajuttatás is egyfajta közszolgáltatás, hisz a körforgás vége az, hogy a keletkezett komposztot el is viszik onnan. Kik viszik el? A helyiek.
És most, hogy tényleg zárnám a posztot, befutott egy még pont elérhető közelségben levő, egyébként profitorientált multi cég ára: bruttó 11430 Ft / tonna. Tonna! 600 kg-ra becsülnek egy köbmétert, tehát köbmétere kb. 6860 Ft. Teljesen vállalható.
Oké, nem hájpolom túl látatlanban, végítéletet majd akkor mondok, ha beletúrok és szagolok a telepen.
A vicc az, hogy itt a környéken van még legalább két, zöldhulladékból komposztot előállító cég is a Nébih listája szerint, de gyakorlatban mintha nem is léteznének.
Na most van vége.