A kedvenc kertészetem és egy kis klímaszorongás-szorongás
Írtam már, hogy én amúgy nem nagyon járok kertészetekbe, mert minden ágyástervem itthon készül, itthon nézem ki a konkrét fajtákat hozzá, itthon csinálok látványtervet, a növények egy részét online rendelem meg - mert ott kapható, a szomszédban meg nem -, ergo felesleges kertészetekben tobzódnom. Ennek ellenére, vagy pont mert személyesen szinte mindent itt veszek, amit nem online, szinte lehetetlen elmenni emellett a hely mellett.
Az erkélyre összeírt növényeket néztem át újra éppen, és megcsapott a FOMO.
A 'Hillside Creeper' erdeifenyőt (Pinus sylvestris 'Hillside Creeper') ugyanis google-s keresgélésem alapján csak itt lehet kapni, és ettől már azóta minden bajom volt. A kertészet kiírása szerint "Alacsony készlet", szóval ennek fele sem volt tréfa, múlthét szerda reggel Gödöllőn a Specialmix Kertészetnél kezdtünk.
Amúgy is meg akartam nézni a 'Hillside Creeper' téli színét. Mivel az erkélyen lesz, nagyon nem mindegy, hogy hogy fog kinézni, amikor egy nagy massza lesz belőle - ezért zártam ki ide a henyeborókákat. (A halógödör partján levőink jelenleg "ezek amúgy vajon élnek még?", akarom mondani "gyönyörű, bronzos-lilás" színűek.)
Itt egy kép a netről, hogy nagy tömegben hogy nézne ki télen a boróka. Szabadföldben tök oké, de az erkélyre erősen nótenkjú.
A 'Hillside Creeper' leírásában az van, hogy "télen sárgászöldre színeződik". Mivel a borókák "gyönyörű, bronzos-lilásból" már tanultam, így muszáj voltam saját magam leMEOzni őket. Így néznek ki, most elég hideg telünk is volt, szerintem tökre vállalható:
Valami van, hogy a sípokat csipkedni kell, hogy tömörödésre, sűrűsödésre késztessük a növényt, ami nekem egy teljesen új ténykedés lesz, én a tobozosaimat nem maceráltam még, kicsit be is vagyok tőle tojva.
Nagyon szeretem ezt a helyet. Eredetileg toboztermő-kertészet, de már lombhullató fák, cserjék, sőt évelők is vannak náluk. Az árazás is barátságos volt az elmúlt 6 évben, mióta hozzájuk járunk.
Tőlük van a kertünk egy jó része. A 'Barabits Compact' tujáink, a halógödör partján a fészek-hamisciprusaink, a terülő borókák, az egész bal oldali ágyás a ház mellett borbolyástul, rózsaloncostul, kékszakállostul, bugás hortenziástul... A japánciprusaink, a vadszőlőink, a sudárzsályáink, az európai ciprusok - amik bébi létükre úgy néz ki, *kipp-kopp* túlélték a -17 / -19 °C-ot a dupla réteg fátyolfólia alatt! -, a két törzsre oltott gömb ezüstfenyőnk, alias "Te meg Én a világ ellen!". ("Te" ott sasol a középső Creeper mögött hátul.)
A vásárlás élménye sem mindennapi. Amolyan Szeddmagad-féle. Ez a hely leginkább viszonteladókkal áll kapcsolatban, de sima vásárlók is kiszolgálnak. Vagyis sima vásárlók is kiszolgálhatják magukat. Van egy tök jó érzés abban, hogy becsekkolsz a pénztárnál, ott összeírják neked mit hol találsz, kapsz egy térképet, és mint annó suliban Challenge Daykor, levadászod magadnak a saját leendő növényeidet. Közben lehet egy jó nagyot sétálni, gyönyörködni.
Így néz ki májusban:
Simán el lehet tölteni itt 2-3 órát.
Ősztől-tavaszig földlabdás növényeket is termelnek ki, a 9 + 13 db 'Barabits Compact' tujánk tőlük jött 2021 telén és 2022 tavaszán.
A 22 db közül összesen kettőt vesztettünk el, és mindkettőt szinte azonnal, a hírhedt 2022-es nyáron. Akkor még hagytam magam nyomasztani az öntözéssel, és valszeg simán szétaszaltam szegényeket az extrém kánikulás, aszályos nyáron, mert nem "mertem" többet öntözni őket. 100% user error. Tavaly azt a kettőt pótoltam vissza, és sajnálattal hallottam akkor, hogy nem fognak több 'Barabits Compact'-ot termeszteni.
Nem könnyű ma toboztermő-imádónak lenni idehaza. Félek, hogy egy túlkapó tendencia kezd itthon kialakulni, ahol a piac válaszol az igényekre, de az igények ne mindig teljesen mindentől függetlenek és ártatlanok, lásd a múltkori posztban említett, kérdés nélkül beimportált ideológiai masszát. Lehet, hogy most azt éri meg kiszolgálni, és ezzel a kevésbé menő ágat - a toboztermőket - háttérbe szorítani. Remélem nem ez zajlik.
Asszem nekem már nem is klímaszorongásom van, hanem a klímaszorongásra adott választól való szorongásom. Klímaszorongás-szorongás?
A klímaszorongásra adott válasz - nekem legalábbis - még szorongatóbb: prérikert, SZÁRAZSÁGTŰRŐ minden és bármi, félsivatagos sztyeppe képe. Még kósza ördögszekereket is látok a lelki szemeim előtt. Azt nem tudom, hogy ez csak a trend, vagy TÉNYLEG ilyen jövőkép vár ránk. Mert nagyon nem mindegy. Trendekkel lehet harcolni, a jövővel nem.
Mondjuk kíváncsi lennék rá, hogy akinek árnyékkertje van, az mit gondol erről az egész szárazságtűrő préris dologról. Vannak egyáltalán híres magyar árnyékkertesek?
Minél többet olvasok a témáról, annál kevésbé érzem magam tájékozottnak, és annál nagyobb a kétség. Annyit tudok, hogy ha valóban olyannak kell elképzelnem a kertem, mint amit a mostani trendek felvázolnak, akkor inkább húzok vissza a légkondis panelba. Szalmává száradt füveket-gazokat a tömbök között is tudok nézegetni, ahogy tettem is azt tizeniksz évig. Vagy kimegyek a Hármashatár-hegyre július-augusztusban. Az igazi magyar szárazságtűrő mezőérzet csúcsa.
Ide is teszem magamnak emlékeztetőül, hogy milyen az igazi magyar szárazságtűrő tájkép.
2017 június Hármashatár-hegy "szárazságtűrés" közben. Ah, beh gyönyörűh!:
2022 augusztus, budapesti panelek közötti park. Vagy hát "park". Akármi.
Már csak egy jó kis Falloutos zene kell, ami a hab a tortán, és meg is vagyunk. Legyen mondjuk aaaa, nem is tudom... hmm. Aha! Michael Brown - Just fine.