Múlthét előtt végre levetkőzött a fűz, így nekiálltunk a metszésének.
Párommal - emlékeztetőül: a 38 évig panellakóval - van egy érdekes dinamikánk, ahol ő szerinte védősisak, védőszemüveg ésatöbbi nélkül minden életveszélyes, és még egy totál alap házkörüli mókolás is szakember dolga kéne, hogy legyen (de nem százötvenezerért). Ennek ellentéteként én, aki még a szülőházamnál annó hathónapos terhesen a tyúkólon állva metszettem - hívjuk így, igazából kinyírni próbáltam - a bazi nagy eperfát "fészekrakó ösztön" hatása alatt, nyilván folyamatos Darwin-díj várományos vagyok. (Akik nem olvastak még: mi családilag fura-túlzó-morbid humorral oldjuk a feszült helyzeteket, ez a megküzdési stratégiánk.) Vita tárgya, hogy ő néz túl sok fail videót, vagy én túl keveset.
Míg más babaruhát mos meg vasal, addig nekem valamiért fixen be volt kattanva, hogy az képtelenség, hogy az én tökéletes kicsi pici babukám majd a bűzös, rothadó faeperben fog kúszni-mászni az udvaron, egy rakás darázs között.
Hogy én hogy utálom az eperfát!
A dinamikánk része továbbá, hogy minél jobban ellenkezik hogy "de nem érted, meghaluuuunk!", én annál jobban pusholom.
Azért amikor belelendülünk elég jól elszórakozunkok közben. Azon kifejezetten sokat röhögtem, hogy egy régebben siklóernyőző, tehát egy műanyag szatyorba kapaszkodó, arra az életét bízó, egy szál bukósisakban, mint védőfelszerelés, többszáz méter magasan kecsesen zuhanó ember fél 4 méter magasan a létrán. Kevésbé röhögtem, amikor én álltam fent és kezemben az elektromos magassági ágvágóval hadonásztam a nedves talajon kicsit meg-meginogó létrán.
A nagyját leszedtük, 1-2 necces ág van még, amihez kicsit bevállalósabbnak kell lenni, csak egyikünk se akarta még bevállalni, illetve meguntuk a biztonsági kötél dobálását a megfelelő helyekre - ezzel "húzzuk le" az ágakat, hogy véletlenül se a szomszédba essen. A vágások milyenségét nem kell nézni, még visszább lesz vágva, szóval tökmindegy milyen most.

Amúgy ez a növekmény 4 szezon alatt nőtt vissza, itt egy kép 2021-ből. Szerintem ha sikerül nagyjából ekkorán tartanunk, akkor lehet benne még pár év, aztán meglátjuk mit alkot benne a taplógomba. A szomszéddal egyébként tök simán ment a fűz metszésének az egyeztetése, ő is látta a taplókat, meg mondta is, hogy egész nyáron tonnaszámra söpörte a lehullott leveleket, és "fura a fa".

Most van egy rakás fűzvesszős águnk, amit jobb ötlet híján behalmoztuk a Halógödörbe, meg mellé átmeneti tárolásra. Kicsit kupi van.
Ránézve erre a kupacra, erősen érik a gyanú, hogy kell majd egy ágdaráló, és az anyagilag fájni fog, persze jól jön majd egyébként is a kertben. Deéshamégsem? Ez mindig csalóka, végülis lehet, hogy bele lehet hajtogatni ezt az egész hóbelevancot így ahogy van egy darab 120 literes zöldzsákba. 😏
A nádkerítésnek jól láthatóan 6 szezon után annyi, most épp a netet bújom, hogy mit kéne ráapplikálni a drótkerítésre, ami valahogy kinéz, és nem drága, és nem bomlik atomjaira pár év alatt. Egyelőre arra jutottam, amire már 5 éve is jutottam, hogy ilyen nincs, csak ha új kerítést építünk. Kompromisszumos (3/5 olcsó, 3/5 mutatós, 3/5 tartós) a belátásgátló háló, de az meg műanyag, és bizonyára ugyanúgy bomlik, én meg nem szeretnék bomló műanyagot a kertben, ha egy mód van rá. Sőt, x év múlva lehámozni se akarom a kerítésről, és kisilabizálni, hogy hogy lehet kikukázni. A szomszédnál ilyen háló van, és végül is mondhatni jól tartja magát, de kicsit jobban megnéztem, és roppantmód megül benne a kosz. Vagy kiszívta a nap, nem tudom, de nem túl esztétikus így több év után. A nád legalább azért volt jó, mert mégiscsak természetes anyag, és tavasztól-őszig valamik állandóan csócsálják, méterekről is hallani, és gondolom élőhelynek is használják az üregeit. Újra nád...? És pár évente csere? A nádat se a legnagyobb vidámság leszedni és eltüntetni amúgy.
Vagy újragondolni az egészet, és valami keskeny sövény, ami olyan, és pont arra való, mint egy kerítés: besimul a háttérbe, jellegtelen de esztétikus, egyöntetű, és él. Tiszafát nem akarok, mert mérgező, nőivarú termőset (pl. 'Hicksi') nem akarok, mert a termése magja is mérgező, a hímivarú porzós (pl. 'Hillii') meg ezerrel tolja a pollent, és allergizálhat, nem terhelném ezzel a szomszédokat, mert ugyebár
❤️ Legyél az a szomszéd, akit magadnak is akarnál ❤️
Esetleg 'Martin' oszlopos óriás tuja?, ("dE nEm SzAbAd HoMoGéN SöVéNyT üLteTnI!!4!" - hess!👋🏻 hess! 👋🏻)
Igazából erre a részre amúgy fekete bambuszt akartam, gyökércsapdázva. Erre 2022-ben megindult a világszintű virágzáshulláma, ami még mindig tart. Mivel a bambuszok virágzás után általában elpusztulnak, azóta parkolópályán van az a projekt.
Thuja plicata 'Martin'-ban rejlő keskenységi lehetőséghez kép. Nekem ez bejön. Természetes 5/5, nem bomlik le (hát legalábbis baromira reméljük) 5/5, olcsó 3/5 (ismerek valakit a környéken 😎🫱🏻🫲🏻💶). Kérdés már csak az, hogy lehet-e gödröt ásni a fűz körül a gyökerektől. Ezt szerintem a hétvégén kiderítem.
Hát lesz min agyalni télen, bár az elhatározás mintha már most megszületett volna. 😌
🌱 A posztban említett növények:
Közönséges fűz [Salix alba] Hibrid óriás tuja [Thuja plicata]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése