(kép a netről)
6 hét! 6 hete lettem beteg ezzel a valamivel (szinte biztos, hogy covid), és talán most mondhatom el, hogy kigyógyultam belőle. Párom is, meg a gyerek is 6-6 hétig volt kiütve.
TL;DR: ne akarj Magyarországon házikertbe fűzfát ültetni.
Már egy ideje nem vagyok facebookos kertes csoportokban, mert alapjáraton egy laza 170-es vérnyomást csinál, de amikor pár éve még voltam, mindenki, úgy értem MINDENKI fűzfát akart.
Valamiért a magyar fejekben az van, hogy leszúr egy kis vesszőt a földbe, 3 évvel rá már befér alá a kerti asztal székekkel, akkor az a jó: gyorsan naaaaaaaaagy árnyék, az se baj, ha az egész falut napernyő módjára fedi be, hisz' mindenki szereti a naaaaaaaaaagy árnyékot. Ha nem, akkor is kap, mert így járt.
A szomszédjogi kérdése ezeknek a böszme nagy fáknak is érdekes, mármint gyakorlatban. Elvileg a fa mérete szerint ültetési távolságot kéne tartani a kerítéstől, gyakorlatban a legtöbben tojnak rá, ahogy a házunk előző tulaja is, így örvendeztetik meg az emberek a saját böszme nagy fájuk akár felével is a szomszédot is, ha kéri, ha nem.
Elvileg a szomszédnak van módja kifogásolni ezt még azonnal - ha már csak azt veszi észre az ember, hogy egy szomszédból jövő faág arcon veri a saját kertjében, az már valszeg késő?, de ez azt jelenti, hogy lehet csüngeni a kerítésen, és egyfolytában csekkolni, hogy mit ültet a szomszéd és mennyire a kerítéstől, és vajon milyen fa lesz belőle. Az aztán egészséges szomszédi viselkedés. :D
Szerintem, az a legegyszerűbb, legnyugisabb, és jogilag legkevésbé kifogásolható, ha baromira nem ültetünk a kerítés 4-5 méteres közelébe lombos fát. Világmegváltó gondolat, tudom.
"Legyél olyan szomszéd, amilyen szomszédot magadnak akarnál"
Amúgy, ha ezt mindenki betartaná, akkor egy átlag magyar kertbe 1-2 ilyen fa férne be (egy fűz 10-15 méter magas és ugyanilyen széles is lehet), és valszeg napkeltétől napnyugtáig kicseszett sötét lenne az egész kertben. Nem mintha a magyar kertekben ekkora fák alatt átlalában lehetne látni növényt, csak ilyen pionír gazokat meg valami fűmaradványt, ami próbál valahogy túlélni, de amúgy lehetne az egész kertészkedést árnyékkertészkedés stílusában művelni.
Na, de a fűzzel kapcsolatban azt felejtik el sokan, hogy ezek eredetileg vízpartokon élnek, imádják és kifejezetten igénylik a vizet. Régi kertekben általában az emésztőgödör közelébe kerültek, vagy olyan helyekre, ahol magasan van a talajvíz, nem véletlen.
Egy ekkora fát kerti körülmények között öntözni szinte lehetetlen. Ha a fa körülbelül 8 méteres átmérőjű területet foglal el (kb. 50 m²), és ezt 30 cm mélyen próbálnánk átitatni, az 15 köbméter vizet jelentene, heti rendszerességgel. Oké, ha az ember aláülteti növényekkel, akkor talán nem érzi magát szarul, hogy 15 köbméter vizet kilocsol, ettől még a fűz inkább szereti a mélyen áztatott, mindig vizes talajt. Ha nincs magasan a talajvíz, vagy nincs vízpart, vagy egy kósza közterületi törött vízcső a közelében ;), akkor no bueno.
A másik probléma a fűzzel, hogy pionír fafaj: gyorsan nő, puhább fája van, és gyorsan is öregszik.
A harmadik probléma hogy ha átlóg a szomszédba, akkor a fa egészsége és karbantartása a tulajdonosa aktív felelőssége. A klímaváltozás egyre erősödő és gyakoribb viharokkal jár, ha egy viharban letörik egy ág, és rázuhan valakire, akkor az a tulaj felelőssége. A fent felsorolt problémákkal ez egy elég nagy teher lehet.
Egy utolsó gond a fűzzel, hogy rajta él a világ összes élőlénye, tehát gyakorlatban kiülni alá úgy tanácsos, ha a kiülő is napernyős. A mi fűzünket minden tavasszal ellepi a fűzfakabóca. A fűzfakabóca a petéit nyálkás habba rakja, ami megvédi a bébiket. De ez csöpög. Nem ám kicsit, hogy csak néha egy-egy csöppecske, hanem kisebb szemerkélő eső alakul ki a fűz alatt. Amikor kiül az ember a jó nagy árnyat adó fasza fája alá, és ilyen nyálkás cucc csöppen a fejére/nyakára/ruhájára, az annyira nem jó élmény. De "csepegnek" róla hangyák dögivel, hernyók, katicalárvák. Szóval nekem ez a "kiülünk alá és jó lesz" érv is kérdéses. Szeretném hangsúlyozni, hogy nagy kedvelője vagyok a mindenféle rovarok mindenféle tobzódásának, a mondandóm lényege az előirányzott használhatóság (nagy árnyék, beülünk alá és tök jó lesz) gyakorlati árnyalása volt.
Végre rátérhetünk a mai blogposzt témájára: a mi fűzfánkra.
2019 Karácsonyán költöztünk ide, a fűzfa, ami 1 egész méterre lett beültetve a szomszéddal közös kerítéstől, egyből egy aggályunk lett. A szomszédot megkérdeztem, ők szeretik a fát, mert pont a kiülőjük felett van, és odaárnyékol nekik. Viszont mivel a házuk is ott van, ezért a tetőjük fölé is kicsit odalóg. Mi szívünk szerint kivágtuk volna - akkor még nem voltunk érzelmileg kötődve hozzá. A megoldás az lett, hogy megifjíttattuk a fűzt, így maradhatott is, de mégse lett kockázat. 2021 februárjában 60.000 Ft-ot fizettünk ezért, a levágott hulladék elszállításával együtt.
Az ifjíttatást minden pár évben el kell végezni, mivel a célja az, hogy a fa sose tudjon kinevelni olyan vastag ágakat, amik egy viharban letörve kárt okozhatnának emberben, tulajdonban. Most, 2025-ben eddig két árajánlatot kértem be. Az egyik egy 125.000 Ft + ÁFA-s árajánlat volt (+ a hulladék ágdarálása és elszállítása 75.000 Ft + ÁFA), a másik egy bruttó 150.000 Ft-os, ez hulladékelszállítás nélkül. Leírnám még egyszer, hogy ezt a műveletet minden 3-5 évben el kell végezni.
Legutóbb májusban néztem, a medián nettó átlagkereset 391.000 Ft. (2021 februárjában a medián átlagkereset 291.000 Ft volt.)
A dolog pikantériája, hogy tavaly taplógombát találtam a fűzön. A taplógomba egy lebontó gombafaj, ami a fa belsejében micéliumokkal kajálja fel a fa halott részét (ez a fa közepe, az úgynevezett geszt, ez halott faszövet), és amikor már a gomba termőtesteket (a kalapos gombát) látjuk, akkor a korhadás már előrehaladott, szóval "mindegy". De amúgyis mindegy, mert nem gyógyítható, hisz ezek a lebontógombák csak a dolgukat végzik: elhalt farészeket bontanak le, csak épp egy amúgy még élő fában. A fűz kifejezetten érzékeny ezekre a taplógombákra, mármint könnyen megfertőződik, főleg az olyan fák, amik nem ideális környezetben élnek, tehát nem vízparton és nem magas talajvízben, hanem aszályban és légszárazságban vannak, s mivel gyenge fája van, ezért pikk-pakk odvasodik, s ezzel a statikai teherbírása is oda lesz. Főleg ifjíttatlan, teljes ágrendszerrel és lombozattal rendelkező fáknál. Persze amúgy tök jól néz ki egy ódon, odvas fa - bár a mienk valszeg nem lesz látványosan odvas, mert a törzs sértetlen. Mivel a fa külső része az élő rész (szíjács), ezért végülis él, csak statikailag bazi necces. Ja, meg pénzügyileg. :D
Most ott tartunk gondolatban, hogy 150.000 Ft-ból amúgy veszünk egy rohadtjó létrát - amit már évek óta akarunk venni, de annyira nem volt sose szükség rá, hogy meg is vegyük -, meg egy 3in1 magassági ágvágót, fűkaszát/bozótvágót és sövényvágót, és megcsináljuk mi.
Mindezt egy olyan fáért, amit nem mi ültettünk, nem mi akarunk, és egyszerűbb lett volna azonnal kivágni, mert eleve rossz helyen van.
Ez onnan is jut eszembe, amit az első-második? posztomban is írtam: "Jönnek a pestiek és kivágnak minden fát!" "miért nem hagyják meg a fákat!!??!!!44" szólam megy mindig nagyot a faölelgetős közösségekben.
Most lenne kedvem végigmenni egy átlag falun, vagy kisvárosban, és megkérdezném "az utca emberét", hogy van-e 150.000 Ft-ja fametszegetés kifizetésére, aztán 3-4-5 év múlva ki tudja mennyije, aztán minden 3-4-5 évben.
Ja, még valami. Kertészek és influenszerek hirdetik, hogy ültessünk pionír fafajokat (gyorsan nő, gyorsan öregszik, gyenge a fája: nyírfa, nyárfa, fűzfa, a magyar kedvencek) először, és a közelükbe azt a fát, amit tényleg akarunk is a kertben. A pionír fafaj gyorsan felnő, védi a kívánt fát, árnyékot ad, aztán majd ha a kívánt fa is elég nagy árnyékot ad, ki kell vágni a pionírt. Ez mondjuk fánként akkor 150-200 ezer forint is lehet mai áron, ha nem mi magunk csináljuk, de gondolom hajrá?
🌱 A posztban említett növények:
Közönséges fűz [Salix alba]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése