Dögrováson

Úgy látszik a bölcsis betegségeknek még a gyerek huszonéves korában sincs vége, egyetlen gyermekemnek sikerült hazaokosítania valami kínhalált, ami szépen végigment a családon, 1-1-1 hét eltéréssel - milyen jó, hogy nem vagyunk többen, egész nyárra meglenne a programunk ezzel a szarral. Legutoljára nyilván én dőltem ki hétfőn - ez ilyen anya dolog, hogy előbb kiápol mindenkit minden válogatott kórból, aztán végül amikor a család már biztonságban túlélte, megengedi magának, hogy kidőljön ő is. Ráadásul mindkét vadászó ősembernek egyből tüdőgyuszija is lett - ez amúgy mi a fene? én azt hittem a tüdőgyulladás ritka, meg látványos, ők meg kisebb lázon kívül tök jól elvoltak, én még azzal biztatom magam, hogy nekem nincs, bár nálam a látványos haláltusa van beárazva "szarul létnek".

Szóval egy jó pár napja csak addig megyek ki a kertbe, míg örömködök a 40 mm esőnek így 6-8 hét aszály után, meg ennek a kellemes lehűlésnek. Régen a világ összes pénzét és boldogságát kértem volna a visszadobott aranyhaltól, a herceggé csókolt békától, a Dzsinitől, meg úgy általában az egész mese-és legendavilágtól, egy ideje viszont hogy bárcsak májustól szeptemberig mindig ilyen idő lenne, mint az elmúlt héten! .. Futtában végiggyönyörködjem a kertet, mielőtt pokolból szólóan hangzó, gyomorból-köhögős fulladásközeli performanszot elő nem kényszerülök adni. 

Azért nem bírtam ki, hogy ne buzgálkodjak a kertben kicsit, felavattam az új, A Világ Legszuperebb Kapáját, és végighúztam vele 30-40 nm-t, meg már idegbajt hozott rám a 'Stella D'Oro' sásliliomom, ami így nyár közepén mindig durván elhagyja magát - a levelek fele elsárgul, ami tök normális, csak randa -, szóval kicsit utánanéztem mit is kellene a sásliliomokkal csinálni így nyár közepén, és azt olvastam, hogy most nyugodtan két virágzási hullám között TÉPJEM vissza a leveleket tőből. Azt írták metszeni nem jó, mert a szármaradványok berohadhatnak, a tépés a tuti. A fene se gondolta, de a sásliliom igazi fülbemászó-tenyészhely, a munkálkodásomra több tucat szaladt szerteszét a három növény tövéből. Elvileg mindenevők, ragadoznak is és növényi részeket is esznek, ezért felőlem maradhatnak, bár amikor valamiből egy helyen 3-5-nél több van, azt azért feljegyzem az agyam egy polcára, mint potenciális invázió.

Egyébként a legtöbb kertészeti instrukció leragad ott, hogy "kora tavasszal vágjuk vissza", meg "vágjuk le az elnyílt virágokat, hogy mégjobban virágzásra serkentsük a növényt", de kb ennyi. Pedig a kertészkedésnek a jelek szerint van egy teljesen más szintje, tele tippel és trükkel. 

Például hogy nyugodtan vágjuk vissza nyár közepén a hülyére nyúlt évelőket, van még 3 hónap tenyészidőszak, majd visszanő, és lehet, hogy még lesz egy adag virág rajta, de legalább nem kell a szanaszét dőlt csúnyaságot nézni a következő tavaszig. Hah? Nekem nem kell kétszer mondani, hogy valamit le lehet vagdosni. :D Sokan nem szeretik "kínozni" a növényeiket, félnek metszeni, meg visszavágni őket, na, én nem ez vagyok. A kivadulásban levő 'A Shropshire Lad' David Austin rózsát is megnyesztettem nagyon durván, majd csinálok képeket.

🌱 A posztban említett növények:

Sásliliom [Hemerocallis] Rózsa [Rosa] Macskamenta [Nepeta] Pompás ligetszépe [Oenothera speciosa]