🐾 Állatbarát kert [01] - Lakóóók!

A Stumpery Gardenem nagy népszerűségnek örvend amúgy (képen Lucanus cervus - Nagy Szarvasbogár). Az első találkozásunkkor halálra ijesztett. Nem egy apró bogár, rendesen hangja van, amikor mászkál. És pont ezért kezdtem a kertészkedést. Ez az itthoni környezetgazdagítás! Amikor kimész a saját kertedbe, amit te mókoltál össze, és találkozol egy ilyen lénnyel, ami jól érzi nálad magát, ergo annyira csak nem cseszted el.

Másik nagy haverom az imádkozó sáska (Mantis religiosa), mostmár minden évben rendszeresen találkozok velük a kertben, egész pici 1 centis bébékkel áprilistól. Szerintem cukik. Egy - mármint minden évben másik egy - mindig itt pecózik a kübliknél a meténgben, és néha fogok neki tücsköt. Csipesszel kínálva mindent követ a fejével, ami mozog, olyan, mint egy macska, úgy is veti rá magát. Iszonyat jó fejek. Idén már 2 petecsomót is találtam, egyet bent a kertben egy kékszakállon (Caryopteris 'Petit Blue'), egyet az utcafronton egy lucfenyőn (Picea abies).

A madarakhoz hülye vagyok. Mármint hangról felismerni őket, meg ők nem annyira a "mieink", mint ezek a Lakók.

Ja, és vannak békáink! Pontosabban varangyok. Az is beszabehu első találkozás volt, amikor este mászkáltam a kertben, és "huppant" mellettem a bozótban valami.

Gyík! Zöld gyík (Lacerta viridis) a feltört betontörmeléken sütkérezik

1-2 éve nagy izgatottságot keltett a két patkányász kutyánkban egy cickány ugyanitt a flórakosaraknál. Hagytuk tovakelni a dolgára. Én egyáltalán nem bánom, hogy vannak nálunk cickányok, ragadozók, és őket is ragadozza valami bizonyára. 

Na és persze vakondok. Mármint több vakond. Sok vakond. Amíg nem füvesítettünk, annyira nem zavartak, meg nem is nagyon láttam a nyomukat, egy-egy túrást elvétve, de esküszöm amint füvesítettünk, megjelentek minden oldalán a kerítésünknek. 

2023 ősze óta 7, HÉT vakondot fogtunk meg és telepítettünk ki a mezőre, és most is van kint csapda, mert most van a párzási időszakuk és aktívkodnak. (Nem merem leírni, hogy alapjában véve jólneveltek, mert maradnak a kerítés menti széles ágyásokban, és a fűre nem merészkednek ki, mert amikor tavaly leírtam ezt egy facebook kommentben, az egyik betúrt a füvem kellős közepére. A semmiiből. A sehová.)

Szerintem az van, hogy mivel a környéken mi öntözünk egyedül, a giliszták a nedves, ettől hűs és könnyen ásható talajban tálcán vannak kínálva, és amikor kifogunk egy vakondot, akkor a következő szépen beköltözik az előző járatába, ami átvezet a kerítés alatt hozzánk. Tehát lehet, hogy egyszer vége lesz a vakondok áradásának, de akkor az egész környéken nem lesz valószínűleg. Vagyis ott fognak tobzódni a mezőn. 

Azért utánkövetjük ám, hogy mi van velük, a mezőn a túrások bíztatóak.