🪏 A kertépítés alapjai [05] - Fű, gyep, alternatívák

Ez a poszt nem a talajtakarókról szól, amikkel ágyásokban, lépőkövek között ki lehet tölteni a kis tereket, de amúgy nem használják gyalogos forgalomra. Ez a poszt a "mi legyen a földön, amit gyalogos forgalomra használunk?" dilemmáról szól.

Pár éve fut ez a "bármit, csak füvet ne!" zöld mozgalom a méhlegelős (nálunk leginkább elhanyagolt gaztenger) mellett párhuzamosan futva. 

Vegyük tudomásul, hogy a legtöbb mozgalom az USA-ból indul. Ők a nyugati világ legnagyobb ideológiai influenszerei, a világ meg kérdés és különösebb válogatás nélkül beimportál mindent.

Szóval honnan jön ez a fűundoritisz? Az USA-ban óriási öntözött, füves területek vannak, a közterületek is öntözöttek. Akár egy előkert is, ami a ház előtt van és az utcai járdával összeköti is több száz négyzetméter lehet. 

Náluk ennek kulturális (rendezettség, biztonságosság, státuszszimbólum) és esztétikai gyökerei vannak.

A "rural" (vidéki) területeken óriási telkeik vannak, akár egy hektárnyi terület is tartozik egy házhoz, focipálya nagyságú területek kétnaponta öntözve. Náluk lehet, hogy ennek a mozgalomnak van értelme, de ezt próbálja beimportálni csóri holland a 60 m2-es kis kertjébe, és érzi szarul magát minden négyzetcentiméternyi fű miatt, meg mi is a - mennyi lehet egy átlag magyar kert? 500 m2? - 500 m2-re. 

Magyarországon én még nem láttam közterületen öntözőt futni, mármint fűre. Azt hiszem a Margit-szigeti rétet speciel öntözik, mintha olvastam is volna a felújításáról, és mivel még július-augusztusban is jól néz ki, szinte biztos, hogy kap extra vizet. Fontosabb épületek körüli ágyásokban láttam már öntözőcsövet itt-ott, de nem jellemző. Lehet amúgy nézelődni: ha valami jól néz ki július augusztusban, akkor az öntözve van. Amúgy az él az adott területen, ami bírja például a 2022-es aszályt. Azt nem sok minden bírta, nyár közepén pont Budapesten jártam - de fura ezt mondani 35 évnyi Budapesten élés után, "2022-ben felmentem a fővárosba!" :D -, szalmasárgára volt száradva minden. Nálunk közterületen általában nem fű van, hanem leginkább valami gaz, azt meg felesleges locsolni, víz nélkül nincs kultúrnövény, jön a gaz, ördögi körforgás. 2022 augusztus 14-én készítettem ezt a képet. Így nézett ki az egész város. Van ott egyébként egy "Kutyát a parkba vinni tilos!" tábla, amin ezt a képet látva jót röhög az ember. Park. :D

Csillagpázsit és tarackbúza, esetleg más invazív egyszikűek uralják ezeket a területeket - tavasszal soványperje és egynyári perje, amelyek nyárra kihalnak, majd jön a muhar és a kakaslábfű. Ehhez társul a magról kelő kétszikű gyomok mindenféle próbálkozói. A növényvilágban egy folyamatos harc folyik a túlélésért, a területért.

A magról kelő növények azért bírják, mert úgy élnek, mint a sivatagi növények: jön egy kis víz, ettől megindul a csírázás, kikel a növény, ha szerencséje van, akkor eltengeti a napjait addig, amíg virágot és magot nem termel, elhullajtja a magot, a növény esetleg elhal (egy részük egynyári, tehát így is úgy is elhal), de a mag ott lesz a következő esőre kikelni.

No, de nálunk ezekkel a növényekkel "No Mow May"-t játszani tökre nem ugyanaz, mint az USA-ban a gyeppel. Nálunk így alakulnak ki a toklászmezők, bürökgémorros rettenet területek, aztán az állatorvos szedegeti ki a kutyák mindenféle testnyílásából ezeket. Kutyás csoportok tele szoktak lenni vele, hogy az elhanyagolt közterületekkel mennyi gyakorlati probléma van. És a kutyák még a domesztikált állatok, van gazdájuk, kapnak segítséget. Mi van azokkal, akiket nincs ki állatorvoshoz vigyen? Biztos ez kell nekünk?

Valami növényzetnek kell a talajon lennie, nincs olyan, hogy nincs semmi - a természet sem engedi, ezért jönnek a szélben szálló magú gyomok. Most megint elkezdtük feltalálni a spanyolviaszt, illetve mindenféle nyomásgyakorlással zavarják össze az egyszeri kertészt.

Az emberek "kínjukban" elkezdtek térkövet tenni, kavicsozni, műfüvet tenni - azt legalább nem kell öntözni meg nyírni, ugye - a piacnak mindig van megoldása mindenre. Ezek a megoldások talán rosszabbak, mint az öntözött fű, forró hőszigeteket hoznak létre ezzel.

Az "aggodalom" szerint a fű monokultúra, és ökosivatag, a piac, mint már írtam mindenre megpróbál eladni alternatívát, tehát szépen képbe jöttek a fűalternatívák.

(Ezt az ökosivatagot amúgy nem értem. Nálunk a fű heti egyszer van nyírva 5 centi körülire, kánikulában heti 2x öntözve, mediterrán keverék nádképű csenkesszel, és amúgy tele van élettel. Széthúzza az ember a fűszálakat és pókok, tücsökjárat, mindenféle bogár, százlábú, zöld szöcskék szoktak bandázni rajta, meg benne. Nem csak beporzók léteznek, akiknek élettér kell.)

Na, és akkor végre elérkeztünk a konkrét témához: 

Rossz hír, hogy a fűnek (pázsitfűféléknek) nincs igazi alternatívája.

A jó hír, hogy nem véletlen választottuk ki anno a fűféléket és kezdtük el nemesíteni. A fűalternatívák egy vagy több ponton szinte biztos, hogy alulmaradnak a fű felé támasztott követelményeknek.

A fű előnyei:

- a fűmag viszonylag olcsó, így nagy területet viszonylag olcsón lehet füvesíteni. A gyepszőnyeg még mindig megfizethető kategória kisebb területen. 

- a fűmag kelési aránya nagyon jó, szórókocsival szórva szép egyenletesen kel

- hamar összezár és esztétikailag szép lesz. A fű port, sarat is megfog, kiszorítja a gyomokat.

Követelmények a fűvel szemben:

- legyen viszonylag olcsó a telepítése

- legyen szép összefüggő zöld hamar

- legyen taposástűrő, stabil járófelület minden körülmények között

- nemcsak taposástűrő, de porfogó, és vízelvezető is. A fűféléknek kiterjedt gyökérzete van - lásd a posztindító kép, nagyobb eső után is rá lehet lépni, mert a sűrű gyökérhálózat tartja magát. 

- regenerálódjon jól, de ne terjedjen túl azon a határon, ahol mi akarjuk. 

- legyen örökzöld, de legalábbis ne húzódjon vissza és hagyja a felszínt üresen májusig. - óhatatlanul elgyomosodna

- szorítsa ki a gyomokat. Ezt csak egy sűrű levélzettel és sűrű gyökérrendszerrel rendelkező állomány tudja.

- "javítása" is olcsó és megbízhatóan sikeres legyen. 

- legyen az embernek kedve benne járni, belemenni, leheveredni benne. Ez egy nagyon fontos szempont szerintem. 

Ezzel szemben a gyepalternatívák 

- általában konténerben nevelt növények, 9x9 cm-es cserében 900 Ft-tól indul darabjuk (van egy ár, ami alatt nem éri meg termeszteni). 

-nagyobb, összefüggő, gyomkizáró felületet képtelenség ezekkel belátható időn belül kialakítani, nincs annyi pénz a világon. Általában nem is túl erélyes növények, ergo gyomnyomásra simán kiszorulnak.

- ha mégis magról kelő gyepalternatíváról van szó, azaz fehér here (trifolium repens), vagy pázsitszulák (dichondra), akkor az már drágább kategória, a mag kelési aránya is kisebb, foltosan kel, és ugyanúgy monokultúrát kapunk. :) A két említett növény nem taposástűrő, nem örökzöld, és a dichondra télen hajlamos drámaian kipusztulni. 

- Jellemzően nem regenerálódik jól. A gyepalternatívákat is sújtják levélbetegségek, tehát a végén konstans harc válhat abból, hogy az alternatívát valahogy életben tartsuk.

- nem tűri a taposást. 

- sok gyepalternatíva egy nagyobb eső után a felázott földben rálépéskor "szétkenődik", nem tart, mivel nincs kiterjedt gyökérzete, nincs "ellentartása" a növénynek. Nem stabilizálja a területet.

- vannak, amire az ember nem is szívesen lépne rá, nem heveredne le bele. Ez lehet, hogy egyéni, vagy evolúciós, én nem szeretek "gaztengerben" mászkálni. Amint eléri a boka-vádlimagasságot, már nem szívesen megyek rá.

- egy csomó gyepalternatíva nem örökzöld. Vagy évelő, tehát télen visszahúzódik, vagy egy hidegebb, vizesebb (nem szereti az álló vizet), szárazabb (nem szereti a szárazságot) télen nemes egyszerűséggel kihal.

Még egy rossz hír:

Ha a füvet nem tudod ápolni és életben tartani, 

akkor az alternatívákat valószínűleg 

még annyira se fog menni.

A fű kényes, mármint ha a tökéletes kinézetet várjuk el tőle, de nem is hal ki azonnal durcásan, és ha egy ideig szarul is néz ki, még mindig jó eséllyel feltápászkodik belőle. 

A fű is kompromisszumos, de ha mindent egybe veszünk, akkor még mindig a legjobb kompromisszum.

Én amondó vagyok, hogy kell a fű a kertbe, de legyen funkciója, és csak annyit tegyünk, hogy ellássa ezt a funkciót. Ne azért legyen, mert nem volt jobb ötletünk, vagy mert azt úgyis könnyű gondozni és igénytelen növény. Nem az. A pázsitfűfélék az egyik legigényesebb, legkényesebb növény a kertben. Az idei hosszú hideg tavasz az én füvem totál hazavágta, és hetek, mire kikecmereg belőle - addigra meg itt a nyári hőstressz, hogy megint leromoljon. :) De ez alternatívákkal valószínűleg még rosszabbul nézne ki. 

Fűféléknél lehet játszani a fajtaválasztásban. Én nádképű csenkeszes keveréket választottam (ICL Toscana), sötétzöld színe van, elég puha, kevesebb vízzel és tápanyaggal is beéri, a gyepbetegségek se sanyargatják annyira (vannak neki, csak lenövi), tehát kevésbé nyűgös, mint egy angolperje.